Akkor most kell reggelizni vagy sem? És az időszakos böjtölés?

A nap első étkezésének kérdése korántsem olyan egyszerű, mint azt elsőre gondolnánk. Gyerekkorunk óta csak azt hallgatjuk, hogy az étkezések közül a reggeli messze a legfontosabb. Azonban a legújabb tudományos kutatások nem minden esetben igazolják ezt az állítást – írja a Medium Popular Science.

Akkor most reggelizzünk, vagy ne?

A kutatások nem igazolták, hogy a reggeli lenne a legfontosabb étkezés. Ezért jó néhány kutató és dietetikus hajlik afelé, hogy inkább a személyes preferencia a reggeli elsődlegességének oka, kevésbé a táplálkozási előny. A reggeli hatásainak vizsgálatai elsősorban a rövid, és nem a hosszú távú eredményekre összpontosítottak, így arra vonatkozóan a mai napig nincs meggyőző bizonyíték, hogy a reggeli étkezés kihagyása káros lehet az egészségre. Azonban Kristin Gustashaw, a chicagói Rush Egyetem klinikai dietetikusa szerint a szervezet reggelire adott reakciója többnyire pozitív, szerinte a legtöbb embernek érdemes lenne bevezetnie az étkezést a reggeli rutinjába.

Reggeli a jobb teljesítményért

Érdemes külön megemlíteni a sportolókat, akiknek teljesíteniük kell az edzéseken vagy a vizsgákra készülő diákokat, illetve mindenkit, akinek szellemi vagy fizikai teljesítményt kell nyújtania a nap folyamán. Esetükben a reggeli kulcsfontosságú lehet, hiszen az első étkezés kihagyása számukra hátrányt jelenthet. Ezt az állítást egy, az American Journal of Physiology folyóiratban közzétett tanulmány is igazolja. A vizsgálatban 12 egészséges férfi vett részt, akik reggelizést követően vagy az első étkezést kihagyva kerékpároztak egy órát. A kutatók összehasonlították a reggeli étkezés és az éhgyomor szervezetre gyakorolt hatásait. Megállapították, hogy a reggelire tejes zabkását fogyasztók szervezete jobban megemésztette és átalakította a szénhidrátokat, mint azoké, akik kihagyták az első étkezést.

Hogyan javíthatja a reggeli étkezés a teljesítményt?

Javier Gonzalez, a brit Bath Egyetem kutatója szerint a szénhidrát elégetése számos előnnyel jár a zsírégetéshez képest, mely inkább az állóképességi teljesítmény esetében játszik fontos szerepet.

„A szénhidrátból majdnem kétszer annyi energia állítható elő, mint zsírégetéssel.”

Ráadásul a szénhidrátok használata oxigénhatékonyabb is, hiszen a zsír körülbelül 10 százalékkal több oxigént igényel ugyanannyi energia előállításához. Tehát akiknek javítaniuk kell testük kapacitását, hogy hosszabb ideig aktívak legyenek, például a nagy teljesítményt nyújtó sportolók vagy a nehéz fizikai munkát végzők, valószínűleg hasznot húznak a reggeli étkezésből.

Miért nem érdemes kihagyni a reggelit?

Régebbi kutatások arra utalnak, hogy a reggeli étkezés beiktatása akkor hasznos, ha az agyunkat akarjuk dolgoztatni. Egy 2005-ös tanulmányból kiderült, hogy a diákok jobban teljesítenek a teszteken, ha reggeliznek előtte. Gustashaw szerint a reggelizés további esélyt ad a testnek, hogy megszerezze a szükséges tápanyagokat és emellett a jobb anyagcseréhez is hozzájárul. Továbbá akik reggeliznek, kevésbé lesznek túlsúlyosak és esetükben kisebb az esélye a cukorbetegség kialakulásának. Egyes tanulmányok szerint azok, akik kihagyják a reggelit, általában többet dohányoznak, több alkoholt fogyasztanak és kevesebb testmozgást végeznek. Ezek az állítások azonban nem bizonyítottak, további kutatásokra lenne szükség az összefüggések megállapításához.

A reggeli kihagyásának lehet pozitív hatása is

Az American Journal of Clinical Nutrition által tavaly közzétett tanulmány szerint a reggeli kihagyásának lehet pozitív hozadéka is. A vizsgálatban részt vevők azokon a napokon, mikor kihagyták a reggelit, több kalóriát égettek el. Ez azonban kockázattal járhat, mivel egy 2017-es tanulmány szerint a reggeli kihagyása gyulladást okozhat, és negatív hatással lehet az érintett személy inzulinérzékenységére is. Egy másik régebbi tanulmány szerint az előző esti vacsora és a reggeli között eltelt idő növelése segíthet a fogyásban. Azok, akik 90 perccel késleltették a reggelit, vagy 90 perccel korábban vacsoráztak, több mint kétszer annyi testzsírt vesztettek el a vizsgálat 10 hetes időszaka alatt, mint azok a résztvevők, akik nem változtattak az étkezésük idején. Ez az elgondolás kapcsolódik a kronobiológia fogalmához, amely szerint a belső biológiai óráink szerepet játszanak a szervezet optimális működésében. Gustashaw nem állítja, hogy mindenkinek minden nap reggeliznie kell, szerinte ez egyénfüggő. Mindenesetre azt tanácsolja, hogy ne reggelizésről beszéljünk, inkább a nap első étkezéséről. Ez azt jelenti, hogy az életstílustól és az igényektől függően teljes tápértékű ételeket is fogyaszthatunk olyankor, de akár mindössze egy teljes kiörlésű kifli is elegendő lehet. Ha már szóba került a reggeli kihagyásának következménye, akkor érdemes kitérnünk az időszakos böjt testre és lélekre gyakorolt jótékony hatására is. Vajon mi történik koplalás során a szervezetben? Mikor beszélünk időszakos böjtről? Ezzel a témával következő cikkünkben foglalkozunk részletesen. forrás: medium.com